Emberi fejlődésünk és a Szaturnusz kapcsolata
Ebben a cikkben egy átfogó leírást találsz arról, hogy miként áll párhuzamban egymással a Szaturnusz archetípus ciklikus mozgása és az egyéni fejlődésünk.
Elég áthatóan bejárta már az internetet az az elmélet, miszerint az életünk 7 éves ciklusokból áll és minden váltás jelentős eseményeket tartogat számunkra. Nos ezeket a váltásokat a Szaturnuszhoz mozgásához lehet kötni.
A Szaturnusz 29,46 év alatt tesz meg egy teljes kört, azaz ennyi idő alatt végigjárja mind a 12 csillagjegyet. Ha ezt elosztjuk néggyel, 7,365-öt kapunk, azaz 7 év és kb. 133 nap a keringési ciklus negyede és minden egyes negyednél kiemelt kapcsolatot alakít ki a születéskori pozíciójával.
Ezt nagyjából úgy képzeld el, hogy ha a születésed pillanatában a Szaturnusz a Bak 8. fokán volt, akkor innen kb 7 évnyi idő elmúltával a Kosban lesz az égitest és amint elér e jegy 8. fokának környékére, úgynevezett kvadrátot alakít ki a születéskori pozíciójával, azaz kb. 90 fokra lesz tőle. Ugyanígy fontos pozíció az, amikor 180 fokra (szembenállás) és újabb 90 fokra (kvadrát) található a születési pozíciótól.
Minderre lehet azt mondani, hogy 7 éves váltásaink vannak, de amikor magadra vonatkoztatod, az sosem pontosan 7 év lesz. Ahogy lentebb majd olvashatod, érdemes némi tűréshatárral számolni.
Mielőtt szép sorban végig megyünk a négy szakaszon, essen pár szó a Szaturnuszról.
Ez az archetípus a fegyelem, az érett bölcsesség, a koncentráltság képviselője. Egy szigorú mestert képzelj el, akinek sziklaszilárd célja az, hogy a személyiséget kivezesse az illúziókból. Hozzá szokták kötni a fájdalmakat, félelmeket, akadályokat, próbákat, amelyek az emberi létezés kötelező velejárói és amelyeket nem mindenki tapasztal ugyanúgy.
Aki önszántából gyakorolja a koncentráltságot, lemond dolgokról, némi segítséggel realizálja a saját illúzióit, ott a Szaturnusz másképp működik, de mindenképp megtartja komoly, érzelemmentes és érett jellegét.
Az érést, a felnövést, a bölccsé válást és a rendeződést támogatja, valamint a megkülönböztető képességet erősíti bennünk. A segítségével képesek vagyunk eldönteni, hogy mi helyes és mi nem az adott kontextusban. Mi vonatkozik ránk és mi nem. Mi az, ami kivezet az illúzióból és mi az, ami felerősíti azt.
1. ciklus
Születéstől első kvadrátig
Térjünk is rá az első szakaszra, ami a születésünktől tart egészen addig, amíg a Szaturnusz fel nem veszi kvadrátját a születéskori pozícióval, azaz 90 fokra távolodik tőle.
Ez a felcseperedésünk időszaka. Az összes alapstruktúra, alaprendszer itt alakul ki fizikailag, érzelmileg és gondolatilag.
Létrejön a testünk, és az első néhány hónap alatt kialakul az érzékünk ahhoz, hogy megkülönböztessük magunkat az anyánktól, tehát kialakulnak a fizikai határaink. Fizikai szinten az ezzel járó legerősebb és legfájdalmasabb megpróbáltatás az első fogak kibújása.
Erik H. Erikson pszichoanalitikus szerint ebben a 0-1 év közötti időszakban az a legfőbb kérdés mocorog bennünk, miszerint: Bízhatok-e a világban? Tehát lelki szinten ez az ősbizalom témája.
1 és 3 éves korunk között létrejön az érzelmi testünk, ezzel érzelmileg is leválunk az anyánkról, és már tőle eltérő érzéseket is képesek vagyunk tapasztalni. Érzelmi szinten ezzel együtt szokott járni a szeparációs szorongás, mely részben kompenzálható anyai szeretettel, de legtöbbször nem szoktuk megúszni ezt a tapasztalatot.
Ebben az 1-3 év közötti időszakban az a legfőbb kérdés, miszerint: Rendben van, ha én vagyok? Tehát hagyják és támogatják-e azt, hogy az önállóságom, az autonómiám fejlődjön.
3 és 6 éves korunk között éljük meg legtöbb esetben a dackorszakot, amivel egyetemben a gondolkodásunk is árnyalódik. Egy kis egoista cukigombóccá válunk, aki még azt sem tudja mit akar, de azt nagyon. A „Nem!” szó hangoztatásával nyilvánítjuk ki legtöbbször azt, hogy nem úgy gondoljuk, ahogy a szülők, tehát itt már nem csak fizikailag, érzelmileg, de gondolatilag is határokat húzunk. Ehhez szorosan kapcsolódva fejlődik ki bennünk a bűntudat érzése, amikor a szülők leszidnak, ellenállnak vagy az önálló ténykedéseinket nem koronázza siker.
A 3-6 év közötti időszakban az a legfőbb kérdés, miszerint: Az rendben van-e, ha én cselekszem, mozgok, kezdeményezek? Tehát hagyják és támogatják-e azt, hogy kihozzam magamból az agressziót, a céltudatosságot, a vagánykodást értelmes keretek között?
Összességében egyre tágabb rendszereket fejlesztünk ki és egyre komplexebb határokat. Emellett egyre strukturáltabbá válik az elménk, a gondolkodásunk és az agyunk is.
Az agyfejlődés 6-7 éves korra kerül olyan állapotba, hogy felfoghatóvá válnak az elvontabb műveletek, mint például a matematika, az írás.
És itt el is érkeztünk a Szaturnusz első kvadrátjához, ami az iskolaérett kor kezdetét jelezi.
Első kvadráttól szembenállásig
Ebben a korszakban minden megváltozik. Kelleni szokott néhány hónap, vagy egy év is, mire hozzászokunk, hogy az iskolában nincs akkora szabadság, mint otthon vagy az óvodában. Bent kell ülni az órán 45 percet fixen, aztán jöhet a szünet, de utána egy újabb tanóra fixen. Hátizsákot kell hordani, benne súlyos könyvekkel, házi feladatot kell írni, készülni kell a számonkérésekre, meg kell tanulni írni, olvasni, számolni és fogalmazni.
Egy halom olyan elvárás és feladat elé vagyunk helyezve, ami megköveteli tőlünk a fegyelmet, a komolyságot és a koncentráltságot.
Itt már jó esetben kinőttünk a dackorszak hevületén. Az elménk ebben a korszakban válik képessé arra, hogy más fejével gondolkodjunk, a másik helyzetébe is beleérezzünk. Ezért normális az, hogy kb. 6 éves korunkig teljesen egocentrikusak vagyunk, hiszen még nem is lehetne másképp.
A mások helyzetébe való belegondolás és beleérzés itt még nem annyira fejlett. Etnocentrikus világnézetnek szokták nevezni, ami annyit jelent, hogy vagyunk mi és vagytok ti. Aki egyetért velünk, az hozzánk tartozik, aki nem, azt pedig vagy ellenségként, vagy idegenként kell kezelni. Ez a törzsi gondolkodás alapja.
Magyarán ez még egy szelektív együttérzés. Aki a normáinkkal egyetért, az barát, aki nem, az idegen. Az iskolában ehhez kapcsolódik a klikkesedés, a kiközösítés, a bandázás, a haveri csoportok kialakulása.
Ebben a szakaszban megtanulunk szabályokhoz és szerepekhez igazodni, ami már egy belső igényből ered. Ennek köszönhetően jövünk rá lassan arra, hogy milyen az a jó tanuló, a jó állampolgár, az illedelmes viselkedés, a törvénytisztelő magatartás. Meg szeretnénk felelni a tanároknak, a szüleinknek, más tekintélyszemélyeknek.
A 6-15 év közötti időszakban az a legfőbb kérdés, miszerint: Értékes tagja vagyok-e a világnak? Tehát a szülők, a tanárok kompetensnek tartanak-e, visszaigazolják-e a jóságomat, elismerik-e a teljesítményemet.
Lelki szinten a legerőteljesebb próba akkor ér minket, amikor ezek a visszajelzések elmaradnak, vagy kimaradunk a csoportosulásokból, és így kisebbrendűségi érzést fejlesztünk ki magunkban.
A Szaturnusz ciklusának szempontjából ez a korszak addig tart, amíg az archetípus szembenállásba nem kerül a születéskori pozíciójával, ami nagyjából 13-15 éves korunkban jön el, jelezve az újabb nagy váltást.
Szembenállástól második kvadrátig
Nem is kell nagyon belegondolni, hogy miért olyan jelentős ez a korszak, hiszen itt ér véget az általános iskola és kezdődik a középiskola.
Jelentős döntéseket kell meghozni a korszak kezdetén. Van, aki már itt eldönti, hogy milyen szakmában akar majd dolgozni és ehhez választ iskolát; van, aki gimnáziumban folytatja; valamint van olyan eset is, amikor arról döntünk, hogy akarunk-e, képesek vagyunk-e egyáltalán továbbtanulni.
Mindenképp fontos lépés előtt állunk, hiszen egy még komolyabb szintre fog lépni a felelősségvállalás, az önállóság és a felnőtt élet megalapozása. Sokaknál ez abban is megmutatkozik, hogy az otthonuktól távol fognak tanulni és mivel a bejárás nem megoldható, kollégiumba költöznek.
Új iskola, új tanárok, új barátok, esetenként új lakhely és egy nagy halom új elvárás, amelyek magasabb szintűek, mint általánosban.
Az elménk erre a szakaszra már képessé válik arra, hogy formális műveleteket és absztrakt gondolkodást is végrehajtson. Magyarán képesek vagyunk bonyolultabb matematikai műveletekre, komplexebb fogalmazásra és a saját csoportunk gondolkodásától való elvonatkoztatásra.
Míg a korábbi szakaszban a saját csoportunk értékrendje szent és sérthetetlen volt, itt minden megkérdőjeleződik.
Ezáltal jó eséllyel kinövünk az etnocentrikus gondolkodásból és világcentrikusra váltjuk, azaz már nem a közvetlen csoportunk rendszerét érezzük magunkénak, hanem tágabb határok közt tudunk gondolkodni.
Nem csak a tananyaggal és a tanárok elvárásaival gyűlik meg a bajunk ebben a szakaszban, hanem a saját hormonjainkkal és a kortársainkkal is, legfőképp az ellenkező nemmel. A felnövésnek abba a szakaszába érkezünk, ahol már nem csak önmagunkról és az alá-fölérendelődésről szól minden, hanem belépnek a párkapcsolatok.
Itt már nem csak önmagunkért, de a párkapcsolatért is felelősséget kell vállalnunk, ha szeretnénk, hogy építő és hosszútávú legyen. A kapcsolat megköveteli tőlünk a komolyságot, az elköteleződést, ami természetesen itt a tinédzser korban még nem tud jól működni, de ezek a bukdácsolások szolgálnak majd alapul a későbbi, valódi elköteleződéshez.
A 14-22 év közötti időszakban az a legfőbb kérdés, hogy: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem?
Ez egy olyan fordulópont a fejlődésünkben, ahol a korábbi tapasztalatok, valamint a jövőbeli elvárások által kialakul hogy azzá válunk-e, akit a társadalom elvár, vagy amivé mi magunk szeretnénk.
E korszak végén a Szaturnusz ciklus második kvadrátjához érünk, ami 20-22 éves korunk körül szokott megvalósulni.
Második kvadráttól visszatérésig
A fiatal felnőttkorba lépünk, ami lehet, hogy még tanulással folytatódik, de sokaknak itt már a munka világa köszönt be. Ha belegondolunk, a középiskolát nagyjából 18 évesen fejezzük be. amennyiben a felsőoktatás felé vesszük az irányt, akkor egy BSc jó esetben elvégezhető 3-3,5 év alatt, úgyhogy pont a Szaturnusz második kvadrátjánál járunk 21 éves kor környékén.
A felnőtt, önálló egzisztenciánk megalapozása kezdődik itt el. Van, aki erre a szakaszra úgy érkezik, hogy már több éve dolgozik, van, aki éppen befejezi a BSc-t és van, aki megy tovább MSc-re, doktorira.
Mindegy melyik verziót nézzük, mindenképp komolysági szintet lépünk a korábbi szakaszhoz képest. Eleve nagy váltás az, amikor 18 évesen úgy döntünk, hogy továbbtanulunk és a rendszeres számonkérések környezetéből átmegyünk egy olyan rendszerbe, ahol egy féléven belül van két zh-időszak, egy vizsgaidőszak és úgy osztod be önállóan az idődet, ahogy akarod. Szerintem mindenki megcsúszik ezen és mire beáll az új rendszer, mire kifejlődik az erősebb felelősségérzet (ha kifejlődik), addig jópár hónap eltelik.
Mindebből egy még erősebb komolyság és felelősségérzet kell, hogy megjelenjen akkor, amikor a munka világában kezdjük a tapasztalást. Önállóan gyakornoki programokat keresni, azon belül bizonyítani, teljesítményértékeléseken részt venni és lehetőleg pozíciót fogni a program végén.
Vagy ha azt a verziót nézzük, hogy már dolgozunk 18 éves kor óta, akkor valószínűleg a családalapítás gondolata is érik egy ideje. A 20-as évek elejére már konkrétabban összeállhat, hogy milyen munkahelyen, mekkora bérrel kellene dolgozni ahhoz, hogy a leendő családot elláthassuk és ehhez kell-e valamit még tanulni, vagy tenni.
Érdekes jelenség, hogy a modernitásban a fiatal felnőttkor kitolódik a fiatalabb generációk esetében. A mamahotelek, papahotelek fogalmai már nem ismeretlenek szinte sehol. A lényeg ebben az, hogy addig kitoljuk a szülői házból való elköltözést, ameddig csak lehetséges. Van, aki az első MSc után újra nekiáll tanulni még egy szakmát és van, aki úgy vállal munkát, hogy a szülői házba tér haza a műszak után.
Ebbe természetesen közreműködnek a gazdasági és politikai folyamatok is. Több felmérés bizonyította, hogy a jelenlegi 20-as 30-as korosztálynak nehezebb dolga van, mint a szüleiknek, amikor ők voltak 20-30 évesek, de mindent nem lehet erre a tényezőre sem hárítani.
Ebben a szakaszban is kísér minket tovább a kérdés: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem?
De már tágabb perspektívában.
Család? Továbbtanulás? A munka világa? A karrieremre fókuszáljak? Itthon maradjak? Költözzek külföldre?
A fiatal felnőttkorunk végére ildomos lenne elérni egy olyan egzisztenciális stabilitást, már a szülők és a nekik való megfelelés nélkül, amivel elkezdhetjük a következő 29 éves ciklust, ugyanis még komolyabb kihívások fognak szembe jönni.
Szaturnusz visszatérés
Ez a 28-29 éves kor körüli időszakunk az, amikor minden, amit addig vetettünk, beérik. A Szaturnusz visszatér a születéskori pozíciójába, ami nagy számvetés és nagy szanálás az életünk minden területén.
Nem beszéltem még olyan emberrel, akinek ez az időszaka ne lett volna nagyon jelentős. Legutóbb, amikor egy Feldmár András interjút hallgattam, megütötte a fülemet, hogy az ő Szaturnusz visszatérése miről szólt.
29 éves koráig soha nem kezdeményezett randit, mert mélyen elhitte az anyjának azt, hogy úgyis kiröhögnék őt. Majd mégis meglépte azt, hogy odamegy egy lányhoz és ezt siker koronázta. Megtörte az átkot, de a továbbiakban még évekbe telt neki, mire sikerült önmagában rendbe tennie az anyai intelmeket. Tehát a 29 évig fixen meglévő belső rendszert törte meg és aztán le is építette, hogy a következő ciklust szabadabban tudja élni. Feloldott egy nagyon jelentős illúziót.
Nálam a 29 éves korom körüli időszak döbbenetesen nagy léptékű változásokat hozott és rengeteg feszültség volt benne. Egy éven belül megtörtént az, hogy önállóan albérletbe költöztem (korábban húgommal laktunk egy albérletben), véget ért egy párkapcsolatom, kiléptem a munkahelyemről, befejeztem az alkalmazotti létet, vállalkozó lettem és elkezdtem a segítői hivatást. Nagyon komoly, nagyon nehéz, végletekig megpróbáló szakasz volt.
A Szaturnusz visszatérésnél már nem azon van a hangsúly, hogy milyen nagyobb rendszerbe kéne belenőni és ahhoz mérten erősebb felelősségérzetet, komolyságot, koncentráltságot kifejleszteni.
Azon van a hangsúly, hogy elérted a valódi felnőtt kort! Pszichológiailag is felnőttnek számítasz. És akkor lássuk, hogy ott tartasz-e, amit a korod és felnőttséged megkövetelne!
- Megvan-e az önállóságod? Fenn tudod-e tartani magad?
- Van-e munkád, hivatásod?
- Rendelkezel-e már minimális önismerettel, vagy kizárólag másokat követsz?
- Működik-e a koncentráció, vagy nagyon gyakran szétfolysz, szétaprózódsz?
- Fordítasz-e időt a világi életed mellett a belsődre? Tudod-e mi az a mentálhigiéné, a meditáció, a relaxáció vagy a jóga?
- Foglalkozol-e azzal, hogy feloldd az eddig felépített életedből az illúzókat?
A 29 éves kor körüli időszak hozza el először igazán az önismeret szükségességét az életünkbe, mivel itt vannak először olyan jelentős krízisek a legtöbbünknél, amelyekre már az előző generációk, a szülők, a nagyszülők nem tudnak helyes tanácsokat adni, a kortársak le vannak foglalva a saját bajaikkal, így nagyon egyedül tudjuk érezni magunkat és kénytelenek vagyunk befelé fordulni.
Természetesen végig lehet menni ezen a szakaszon teljesen materialista módon is. A krízisek így is megoldódhatnak, de nagy az esélye, hogy az ember időközben kifejleszt egy olyan stresszkezelési módot, ami a függőségek felé vezet.
Szinte mindenki azt szokta ilyenkor érezni, hogy nem nála van az irányítás, még ha korábban sikerült is kivívni egy erősebb önállóságot. Komoly lecke ez az élettől a saját helyünkkel és fontosságunkkal kapcsolatban. Ugyanis a korábbi szakaszok mindegyikében arról szóltak a feladatok, hogy egyre jobban tágítsuk a határainkat, legyünk minél önállóbbak, gondolkodjunk nagyobb rendszerekben és teljesítsünk az adott környezet elvárásai szerint.
Ha sikerrel vettük ezeket a feladatokat, természetes módon kialakul a büszkeség és az önbizalom, amely után megtapasztalva a Szaturnusz visszatérést jogosan érezhetjük azt, hogy az élet fogja és kirúg minket a nyeregből. Másik esetben, ha nem vettük olyan nagy sikerrel az akadályokat és ezek után kapjuk meg a nyerges metaforát, akkor pedig nagyon könnyen beleesünk abba a hitbe, hogy az egész élet csak egy átkozottul nagy szívatás.
Bármelyik verziót nézzük, ösztönösen rá szoktunk érezni ilyenkor arra, hogy támogatás kell. Én elég sok segítséget kértem abban az időszakban terapeutáktól, tanácsadóktól és még így is voltak nagyon feszített, frusztráló szituációk. Szóval a kényszerű, ámbár fejlesztő lépéseket nem tudjuk megspórolni. Az illúziók feloldását szintén nem tudjuk kiskapukkal elintézni.
Az a tapasztalatom, hogy engem is nagyon gyakran olyan időszakban keresnek fel tanácsadás vagy belső munka szempontjából, amikor épp Szaturnusz visszatérésük, vagy más komoly eseményük zajlik.
Nem kell tehát egyedül megoldani, vagy egyedül átszenvedni az ilyen megpróbáló időszakainkat. A Szaturnusz nem oszt kitüntetéseket azért, hogy ezt is kibírtad meg azt is kibírtad. Inkább arra viszi rá a figyelmet, ami még a ciklus legelején elkezdett kialakulni, a születésünkkor.
Ez az ősbizalom.
Bízhatok-e a világban?
De ez a világ már nem a csecsemőkorban felfogott világ. Jelentősen komplexebb, árnyaltabb és mélyebb. A világ itt már nem csak fizikai, érzelmi és gondolati, hanem spirituális, szellemi is.
Az ősbizalmat a születésünk körüli időszakban még a szüleinken, legfőképp az anyánkon keresztül tapasztaljuk meg és az ott felhalmozott raktárkészletből tudunk felhasználni a Szaturnusz visszatérésekor.
Ha több gyerekkori traumán mentünk át, vagy fiatal korban meghalt az anyánk, esetleg elhagyott, nos, akkor ez a raktárkészlet feltöltésre szorul, amihez segítség kell. Senki nem tudja önmagában kifejleszteni az ősbizalmat, miközben a felszínen nem bízik senkiben és tartja a tisztes távolságot. Ezért van az, hogy sokaknak az első igazán bizalmas és biztonságos kapcsolata a terapeutával vagy a tanácsadóval alakul ki. Vele élhető meg és tölthető fel az a bizonyos raktár, ami a következő ciklushoz nagyon kelleni fog.
Erikson szerint ebben a szakaszban az a kérdés mozog bennünk, miszerint: Tudok-e szeretni?
Magyarán az eddigi szakaszok során kifejlődött és megmaradt-e a szív nyitottsága, vagy bezárultunk és inkább visszamentünk egy korábbi fejlődési szakaszba.
A Szaturnusz összes próbája, ami ebben a szakaszban ér minket, a szív nyitásáról vagy újranyitásáról szól, mivel így élhető meg az a komplexebb világ, aminek része a szellemi és a spirituális dimenzió. Ezért van nagyon sokszor olyan tapasztalat, hogy az élet átveszi az irányítást és lezárulnak kapcsolatok, amelyek már nem fejlesztenek; lezárulnak munkahelyek, ahol már csak játszmázni lehetne; felszámolódnak lakhelyek, ahol már nem lehet tovább tágulni.
A Szaturnusz visszatérés tehát egy új kör kezdete az ősbizalom témáját fókuszba helyezve, de nem ugyanazon a síkon.
Szintet lépünk felfelé a spirálon és indul egy újabb hatalmas folyamat új rendszerek kialakítása, még több illúzió felszámolása és a nagyobb fokú bölcsesség felé.
2. ciklus
Szaturnusz visszatéréstől első kvadrátig
A Szaturnusz visszatérése utáni első fontos szakasz 36-37 éves korunkig tart. Ekkor veszi fel az égitest első kvadrátját a születéskori pozícióval. Ez a szakasz a mai jóléti társadalmakat nézve a családalapítás, gyermekvállalás időszaka. Természetesen van, aki már korábban elkezdte, és van, aki még 38 éves kora után sem gondolkodik e témákban a karrierépítés és az egyéniség előtérbe helyezése miatt. Azonban közös tényező szokott lenni, hogy ebben a korszakban vállalnak legtöbben extra felelősséget például egy gyermek felnevelésével, egy háziállat befogadásával vagy egy jelentőségteljes karrier felépítésével.
Egy gyermek egyenértékű egy 30 (de legalább 18) éves fel nem mondható szerződéssel. A leendő szülő számára így kötelezően láthatóvá, tapasztalhatóvá válik minden olyan szakasz, amin ő maga átment a felnövése során. Ha például 30 éves korunk körül vállalunk gyermeket, akkor a Szaturnusz első kvadrátjakor lesz iskolaérett belőle, amely szakasz mindenkinek elég megterhelő szokott lenni.
A felelősségvállalás kiterjed másokra, az együttműködésekre, a családra, a szomszédokra, a közösségre. Ezzel párhuzamosan egyre kiemelkedőbb jártasságot szerzünk azon a szakterületen, amelyen dolgozunk és ezzel nő a komolyságunk, tekintélyünk.
Első kvadrától szembenállásig
Ahogy közeledünk a Szaturnusz szembenállása felé, ami 43-44 éves korunk körül szokott létrejönni, egyre több tükröt kapunk az élettől, vagy épp a gyermekeinktől azzal kapcsolatban, hogy mit rontottunk el, miben vagyunk hibásak.
Ebben az is közrejátszik, hogy három másik nagyon jelentős konstelláció szintén ebben a szakaszban zajlik le. Az Uránusz szembenállása, a Plútó kvadrátja és a Neptunusz kvadrátja a születési horoszkópban elfoglalt pozícióikkal, melyek összességében az életközépi válságot szokták jelezni.
E négy nagyon jelentős tranzit azonos időszakban hat ránk, ami azzal jár együtt, mintha az általánosból a középiskolába váltás súlyát többszöröznénk. Nagyon erőteljesen jön a késztetés a megkomolyodásra, nagyobb felelősségvállalásra és arra, hogy fajsúlyosabb tényezők legyünk az életben.
Leggyakrabban minderre jön még 1-2 csemeténk tinédzserkorszaka, amit valamiképpen kezelnünk kell.
Van, aki ilyenkor hatalmas zavarokat él át, mert mondjuk az eddigi életét a gyermekek nevelésére tette fel, és leesik számára, hogy nem kellett volna ennyire túlaggódnia a folyamatot, csinálhatott vagy tanulhatott volna közben megannyi dolgot. Vagy egy másik tipikus eset, amikor a karrierizmusba temetve a korábbi évtizedeket, erős kiégési tüneteket produkálunk és bár lehet, hogy kiváló egzisztenciával rendelkezünk, de semmi sem boldogít, nincs értelme tovább csinálni. A harmadik gyakori eset, amikor a korábbi éveket tinédzseres nemtörődömséggel éltük, sodródtunk egyik munkahelyről a másikra, időközben nem szereztünk semmiből jártasságot és mindez visszacsap. Lassan kifelé megyünk az életből és még semmi értelmeset nem csináltunk.
Az esetek túlnyomó többségében azt szoktuk ilyenkor tapasztalni, hogy valami nagyon félrement, valamit nagyon elnéztünk jópár éve és most már nem lehet visszacsinálni. Természetesen nem arról van szó, hogy emberként kötelezően arra vagyunk ítélve, hogy elbukjunk. Itt inkább az a lényeges, hogy hajlandók legyünk valamiről lemondani, ugyanis az élet második fele már nem az egónk építéséről fog szólni.
Ez ideális esetben egy átfordulási időszak a mennyiségből a minőségbe.
Ha vállaltunk gyermeket, akkor itt már vészesen közel járunk a kirepülés időszakához. Persze ez manapság már kitolódik és elképzelhető, hogy még jó hosszú időt töltünk egy fedél alatt a csemeténkkel. Mindez a válság érzését könnyen növelheti. Mit rontottunk el a nevelésben? Mi ment félre? Miért nem olyan talpraesett a fiam? stb…
Amennyiben a Szaturnusz visszatéréskor (kb. 29 éves kor) nem fogtunk hozzá önmagunk feltárásához, akkor itt az újabb tagadhatatlanul erős jelzés arra, hogy el kéne kezdeni, mert ezt a válságot önállóan megoldani szinte lehetetlen. Ebben a szakaszban sokaknál felbukkan a következő kérdések: Ki vagyok én? Mi a dolgom? Hol a helyem? Ezzel párhuzamosan a válság érzete miatt megjelenik a kapkodás is, így nem ritka eset, hogy egy önismereti tanfolyam után, kielemeztetjük a születési képletünket, karmatisztító alkalmakra járunk, beiktatunk egy indiai asramlátogatást, szent helyekre zarándokolunk, pszichológust fogadunk és megfejeljük az egészet még egy jógikus életmóddal.
Való igaz, hogy az életünk ilyenkor igényel egy újratervezést, de nem kell átesni a ló túloldalára. Sokakkal megesik ilyenkor, hogy amibe évek munkáját tették, az értékét veszti vagy elmúlik felé az érdeklődés. De ez nem az egész élet értelmetlenségét jelenti, hanem azt, hogy mélyebb jelentést kell keresnünk, mert a hajtás, a teljesítménykényszer, a materializmus már nem működik.
Lélektani szempontból ilyenkor szokott az elnyomott másik felünk felszínre kívánkozni. Ha korábban szemlélődőbb, introvertáltabb életet éltünk, nagy eséllyel, extrovertáltabb, aktívabb életre fogunk vágyni és fordítva. Emiatt a rokoni és baráti kapcsolatrendszerünk is nagyon megváltozhat.
Mindezt nem kizárólag a korábban említett életközépi válság lelki szintje motiválhatja, hanem gyakran a fizikai szint is. Ugyanis ez az a korszakunk, amikorra legtöbbünknek már van olyan testi elváltozása, betegsége, mely komolyabb odafigyelést igényel, esetleg már korábban is küzdeni kellett vele. A test is jelzi tehát, hogy valamit meg kell gyógyítani, a tudattalan elfojtott részeiből valamit vissza kell integrálni a tudatba, hogy egységesebbnek érezzük magunkat.
Ebben az életszakaszunkban már egyébként is jobban kell figyelni az erőforrásainkra. Messze túl vagyunk már a 20-as évek féktelenségén és a 30-as évek viszonylag magas energiaszintje is múlóban van. Az utóbbi évtizedek higiéniás és egészségügyi fejlődésének köszönhetően akár 80-90 évet is meg tudunk élni, de nem mindegy, hogy az utolsó évtizedeket betegeskedve, ágyhoz kötve vagy aktívan éljük le, úgyhogy az itt hozott döntések kiemelt fontosságúak az időskorunkra nézve.
A Szaturnusz szembenállás idején még meglehetősen nagy ablak nyílik arra, hogy egy olyan életmódot vegyünk fel, ami holisztikus szemléletű. Tartalmazza az étkezés, mozgás, alvás, mentálhigiéné és a kapcsolatok harmonizálását.
Az esetek túlnyomó többségében nem jószántunkból tesszük meg az életmódváltást. Amennyire eltértünk a pályánktól, a szenvedésnyomás annyira erős szokott lenni és ez a nyomás az, amely testi elváltozásokban is megjelenhet, jelezve számunkra, hogy bőven itt lenne már az ideje a változtatásnak.
Még mindig választhatjuk azt, hogy bódító szerekhez, munkamániához, képernyőfüggéshez nyúlunk és amennyire csak lehet, visszafojtjuk az itt kikívánkozó késztetéseket a szenvedéssel együtt. De ezzel rendszerint egy depresszióba hajló, borongós, beteges öregkort írunk alá, úgyhogy meglehetősen nagy a tétje a 43-44 éves korunk körüli időszaknak.
Szembenállástól második kvadrátig
A következő jelentős szakaszunkat a Szaturnusz második kvadrátja jelzi 50-51 éves korunk környékén. Ez az az időszak, amikor már tagadhatatlanul érezzük, hogy nem úgy működik a testünk, mint régen. Egyre több vele a baj, egyre több karbantartást igényel annak függvényében természetesen, hogy a korábbi szakaszokban mit tettünk magunkért. Van, akinél itt már komoly testi gondok jelentkeznek attól függően, hogy mennyire zsigerelte ki magát egy nagyvállalati vagy akár gyári pozícióban.
Az utódaink (ha már ott tartanak) elkezdenek saját, felnőtt életet élni, tartós párkapcsolatokat kialakítani, így egyre kevesebb időt töltenek velünk. Megszaporodik az egyedül – vagy a házastársunkkal töltött idő mennyisége.
Mivel egyre jobban kitolódnak a korhatárok, és eszeveszetten fejlődik minden technológia körülöttünk, a mai modern korban már nem lehet azt elképzelni, hogy félretesszük az életet, kihúzzuk valahogy a nyugdíjig, aztán pedig elvegetálunk a halálig.
Elképzelhető, hogy belátható időn belül nyugdíjrendszer sem lesz, így már a mai 50-es és fiatalabb korosztályoknak is el kell gondolkodniuk azon, hogy hogyan fogják fenntartani saját magukat, ha már nem lesznek alkalmasak a jelenlegi munkájukra és nem az utódaikat akarják terhelni. A mai korban a Szaturnusz második kvadrátja ezt az égető érzést hozza be az életünkbe.
A gyerekek lassan kirepülnek, ha még nem tették; itt maradunk a férjjel/feleséggel (vagy egyedül); a test egyre több karbantartást igényel; és ki kéne találni, hogy hogyan lehet olyan értéket teremteni, amiért cserébe fenn tudjuk tartani magunkat. Ez így egyben elég sok szokott lenni, rendszerint kiüti a biztosítékot a nyomás.
Ha a korábbi szakaszok valamelyikében elindult egy önismereti folyamat, akkor ezt az égető érzést viszonylag könnyebb lehűteni. Ha nem, akkor rendszerint elkésettnek, lemaradottnak, hátrahagyottnak kezdjük el érezni magunkat, amit még az is tetéz, hogy nem tudjuk követni az aktuális trendeket, nem tudjuk már felvenni azt a sebességet, amit a korszellem diktál.
A kulcs az, hogy nem is kell. Mindig is szükség volt és szükség is lesz higgadt, nyugodt, bölcs emberekre, akik az átgondolt és rendezett tapasztalataikat át tudják adni értelmes formában a fiatalabb, pörgős generációknak. Értelmetlen lenne azt a hajtást fenntartani, mint ami korábban jellemezte az éveinket, nyugodtan fordulhatunk a mélyebb jelentés, az önismeret és a bölcsesség felé.
Sokaknál ilyenkor bukkan fel az igény arra, hogy valamilyen jelentőségteljes dolgot tegyenek, például tanítás, mentorálás, kertészkedés, önkénteskedés vagy egy mozgásforma, tánc elsajátítása.
Második kvadráttól második visszatérésig
A Szaturnusz második visszatérése 57-59 éves korunk körül következik, így itt egy újabb nagy ciklus végződik, ahogy 29 éves korunk környékén.
Egy hosszú és kitartó szakmai életút után itt érezhetjük magunkat jó esetben a csúcson. Ám nem mindenki szakmai sikerekkel és bő vagyonnal fog érkezni a második ciklus végére.
Sokaknál a család bővülése (unokák) fogja a legnagyobb sikerélményt okozni, de olyan is gyakran előfordul, hogy valaki végre ott tudja hagyni a túlpörgetett munkahelyét és vállalkozásba kezd.
Ekkorra már a családi felelősségek alól is jórészt felszabadulunk. Az utódok már jó ideje a saját életüket élik, nagy valószínűséggel saját gyermekekkel, úgyhogy a figyelmük a saját jövőjük felé fordul.
Mivel az energiánk itt már sokkal korlátozottabb, mint az előző ciklus végén, nem további egzisztencia-építésről, de nem is vegetálásról kellene szólnia az elkövetkező éveknek.
A túlnyomó többség ilyenkor azt szokta érezni, hogy egyre inkább útban van mások számára. Már nem olyan a reakcióideje, a mozgásának tempója, hogy a modern pörgésbe beleillene, de nem is kell erre törekedni.
A test egy idő után így is úgy is leépülő folyamatokat vesz fel, de ez nem azt jelenti, hogy az öregkorunkat ágynak esve, kiszolgáltatva, szellemileg tompán és pelenkában kell töltenünk. Sőt ezek közül mindent meg tudunk előzni azzal, ha megadjuk a testünknek, ami jár neki. Megfelelő alvással, mozgással, étellel és környezettel.
Többeknél a Szaturnusz második visszatérése szokta felébreszteni a saját magunkért vállalandó teljes felelősséget. Ugyanis annyira el tudunk menni a család és a munka irányába, hogy szinte teljesen megfeledkezünk arról, hogy mi lenne a saját igényünk. Az helyénvaló, hogy az utódokért és a munkánk eredményéért felelősséget vállalunk és szeretnénk komoly eredményeket elérni, de mindennek megvan az ára.
Itt a második ciklus végén ezek a következmények szoktak visszaköszönni, nem könnyen emészthető formában. Például úgy, hogy nincs már ránk akkora szükség a családban, nem számítanak ránk annyira a munkahelyen, nem támaszkodhatunk már úgy a testünkre sem, mint 10-20 évvel ezelőtt és az egész létezés úgy összességében nyűgösebbé válik. Mintha kifelé mennénk az életből és ez ijesztő.
Ha velünk van a párunk, akkor ez egy olyan időszak lehet, amikor ismét egymásra találunk, mivel ha nagyjából egy korosztályba tartozunk, akkor könnyen tudunk azonosulni a másik krízisével. Nagy eséllyel mindenki figyelmét elvitte korábban a munka, a család, a mindennapok pörgése és lekerült a fókusz a párkapcsolatról. De most hogy az utódok már biztosítják a saját életüket, vissza lehet tenni a figyelmet saját magunkra és a kapcsolatra.
Sokan emiatt kezdenek el bepótolni olyan dolgokat, amelyeket eddig csak tervezni tudtak. Például egyáltalán megismerkedni azzal az országgal, vagy környékkel ahol élnek. Lehet ezt kicsiben és nagyban is csinálni, nem kell rögtön évi 4-5 nyaralással számolni. Ha valaki nem olyan tehetős, akkor is meg tud engedni magának egy kicsit távolabbi kávézót, egy hosszabb sétát, vagy egy buszos kiruccanást.
Ilyenkor érdemes azzal gazdálkodni, amink van. Például mivel a vagyonból már nem valószínű, hogy sokkal több lesz, érdemes egy szerényebb, reálisabb életmódot felvenni. Mivel a test már nem lesz fiatalabb, érdemes a karbantartásával többet foglalkozni, hogy ne a gyógyszerekre és az ápolásra menjen el majd később az egész nyugdíj.
A szellemi, spirituális terület viszont még ekkor, sőt az egész életen keresztül fejleszthető.
Sokan az életük végéig megőrzik mentális frissességüket a rendszeres olvasásnak, rejtvényfejtésnek vagy beszélgetéseknek köszönhetően. A mentális leépülés többek közt annak köszönhető, ha passzív és zárt életet választunk a hátralévő évekre. A tévé előtt ülve egész nap, az agyunkat nem használva, emberekkel nem beszélgetve nagyon hamar utol tud minket érni az agyi leépülés. Ha jobban szétnézünk, nem csak a tudósok, tanárok és szellemi munkával foglalkozók közt, de bárhol találhatunk éles elméjű idősebb embereket. A kulcs a hozzáállásban van és nem a képességekben, szerencsében, adottságokban.
A spirituális terület a második ciklus végeztével indulhat igazán virágzásnak. Mivel egyre kevesebb a külső felelősség, így egyre jobban tudunk fókuszálni a saját igényeinkre és valami nagyobb részének szeretnénk érezni magunkat. Többen ekkor kezdik felfedezni vagy újrafelfedezni a vallásokat, filozófiákat, amelyből aztán egyenes út vezet a kötetlenebb spiritualitás felé.
A Szaturnusz szembenállással kapcsolatban írtam a nyitást egy olyan életmód felé, ami holisztikus szemléletű. Ha ezt már ott vagy korábban sikerült elindítani, akkor a második Szaturnusz visszatéréskor a spiritualitás mindezt erősen meg tudja támogatni.
Mivel a szembenálláskor kevésbé jószántunkból, mint inkább kényszerből tesszük meg az életmódváltást, kell némi idő, míg észrevesszük e váltás értelmét. Akkor még inkább korlátozásnak, nyűgnek tekintjük, hiszen még annyi mindent meg kellene csinálni és tapasztalni. 60 éves kor felé, 15 évvel később viszont már jóval kevesebb a kényszer és a spirituális tudásnak, önmagunk és a világ mélyebb ismeretének köszönhetően megláthatjuk az értelmet.
Nagy életbölcsességek szoktak ilyenkor születni, amelyet nem érdemes véka alá rejteni. Legalább a család közelálló tagjai értesüljenek róla és elképzelhető, hogy lesz aki elteszi magának későbbre a hasznos információt.
A növekvő megértésnek köszönhetően azt is átláthatjuk, hogy miért nem tud az ember egy életen belül mindennel megbirkózni. Képesek vagyunk belátni, hogy az emberi teljesítőképességnek valóban éles határai vannak, így itt már könnyebben engedjük el azokat a dolgokat, amelyekre nem maradt idő és energia.
Míg a fiatalabb évek állandó teljesítménykényszerben, pörgésben és hajszoltságban telhettek, mely alatt magunknak is folyton bizonygattuk, hogy megy ez nekünk, sőt még több is, nos, addig a 60 éves korunk időszaka jóval érettebben, lassabban és belátóan telhet.
Ha olyan hitrendszert választunk, amelynek része a reinkarnáció, teljesen világossá válik, hogy a Lélek miért alkot magának több életen keresztül több egót a tapasztalatszerzéshez. Egyetlen egón keresztül lehetetlen lenne az a hatalmas feladat, hogy megismerje önmagát.
Ez a belső folyamat is megy szépen tovább a maga ütemében a 3. cikluson át, amit hamarosan részletesebben is olvashatsz.
